A döntés kimondta, hogy a megkötött biztosítási szerződések után járó jutalék nem változatlan formában tovább közvetített valamely szolgáltatás ellenértéke. Ezért a helyi iparűzési adó alapjának meghatározása során szolgáltatás hiányában nem kerülhet sor a nettó árbevétel csökkentésére közvetített szolgáltatás ellenértékére hivatkozással. Következő cikkünkben megvizsgálunk olyan eseteket is, ahol bizony igaza volt az adóhatóságnak. * * * Amennyiben érdeklődsz a számvitelt és az adózást érintő változások iránt, akkor a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében idén is számítunk részvételedre a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésén. A hagyományos kétnapos továbbképzésre itt jelentkezhetsz! >>> Jelentkezem
Néhány esetben a jogszabályban meghatározott feltételeket az önkormányzati adóhatóságok – sőt esetenként az elsőfokú bíróság is – meglehetősen sajátosan értelmezték és hoztak vitatható, elmarasztaló döntéseket. Szerencsére ezeket a Kúria megfelelően helyesbítette az adózók javára. Nézzünk elsőként néhány olyan példát, amikor a Kúria nem, vagy nem teljes egészben értett egyet a korábbi megállapításokkal. Amikor az adóhatóságnak nincs igaza Első esetünkben az Adóalany fogászati járóbeteg ellátást nyújtott, és ezt a tevékenységet különböző fogorvosokkal és fogtechnikusokkal határozatlan időre kötött szerződések keretében biztosította. Az Adóalany álláspontja szerint a kezelési és az árajánlat elfogadásával a páciens és közte írásbeli szerződés jött létre, amely megalapozza az Adóalany és a szerződött fogorvosok közötti teljesítések közvetített szolgáltatáskénti minősítését. Az adóhatóság kifejtette, hogy az Adóalany a közvetített szolgáltatás értékével azért nem csökkenthette a helyi iparűzési adó alapját, mert a páciensek által aláírt dokumentum nem szerződéses jogviszony létesítésére irányuló akaratnyilatkozat, a közvetített szolgáltatás elszámolása szempontjából döntő jelentőséggel bíró megrendelői szerződéssel pedig az Adóalany nem rendelkezik.