A Tanácsköztársaság bukása után vagyunk, a nyitó fejezetben Kun Béla tűnik fel, aki a kommün bukása után elmenekül Budapestről. Mintegy önmaga karikatúrájaként jelenik meg, a városi pletyka így örökítette meg menekülését. Anna augusztus 14-én kerül a Vizy családhoz. A gyilkosságra 1920. május 28-án éjszaka kerül sor, majd következik a főtárgyalás és az itélethozatal. A regény eseménysora 1922 őszén zárul. Elbeszélésmód. A regényben az ún. gyakorító elbeszélés uralkodik. Ez azt jelenti, hogy az író csak egyszer mond el olyan eseményeket, amelyek egyébként többször megismétlődnek. (Pl. " Rárakott a kályhára, fújta, legyezte a kötényével, de a tűz csak pislákolt, fojtó füstöt terjesztett, tele lett vele a lakás. Mindig így ment ez, minden áldott nap, hol az egyik, hol a másik szobában. ") Ez a narrációs technika fokozza a feszültséget, ezért döntő szerepe van, hiszen épp a lappangó, felszín alatti feszültségek okozzák a tragikus végkimenetelt. A feszültségek forrása pedig a monoton, szünet nélküli ismétlődés.
Gépként kezelik, nem emberi lényként, de semmilyen módon nem tud ebből a helyzetből kitörni. Nincs, akit szerethetne, és mivel vagyona sincs, dolgoznia kell. És úgy tűnik, jogai sincsenek. A mű középpontjában az úr-szolga viszony bemutatása áll, ugyanakkor nem társadalmi regényről van szó. Inkább lélektani, mert egy emberi sorsot ábrázol: a kiszolgáltatottságot, a közömbösséget. Szintén problémaként veti fel a részvét és a szánalom hiányát. A regény realista stílusú. Az irodalomban ismétlődő téma az úr-szolga viszony, Kosztolányi regénye mégis kuriózumnak számít a magyar irodalomban. Az Édes Anna címe, helyszíne, cselekménye, elbeszélésmódja Cím. A cím a főhős neve. Ez a név beszélő név: arra utal, hogy a főhős kedves, szerény, jólelkű. Helyszín. A regény helyszíne konkrétan meg van adva: Budapest, Krisztinaváros, Attila u. 238. (ez valóságos helyszín). Vizyék lakása azonban, ahol a cselekmény nagy része zajlik, már fiktív helyszín. Időpont. A cselekmény időpontja: 1919. július 31-én kezdődik.
Életének utolsó éveire rányomta bélyegét ez a betegség. 1936-ban Budapesten halt meg. A lírikus Kosztolányi életművét három kötet határozta meg: A szegény kisgyermek panaszai, A bús férfi panaszai és a Számadásepikai művei közül az Esti Kornél novellák a legismertebbek. Ezek az írásai önéletrajzi jellegűek, a címszereplő modellje maga az író. Regényírói munkássága a húszas évek közepén teljesedett ki. 1924-ben írta a Pacsirtát, 1925-ben az Aranysárkány, majd 1926-ban az Édes Annát. Ez a mű Kosztolányi világszemléletének tükre, művészi és emberi értékrendjének foglalata, emberszeretetének és szolidaritásának egyik legszebb példája. A Nyugatban jelent meg folytatásokban. Kosztolányi a Pacsirta című regényét szerette a legjobban, de az Édes Anna a legsikeresebb. Szász Károly így írt róla: "Ennél különbet ebben a nemben alig termett irodalmunk". "Édes Anna csoda, csoda feketében. " – mondja Kiss Ferenc. "Bravúros mű, de nem külsőségében, hanem lényegében az"A mű témája kettős gyilkosság, amit a cseléd követ el a gazdái ellen.
Az elbeszélés tempója A tempó nem egyenletes. Az expozíció késleltetett: a főhős csak a 6. fejezetben jelenik meg (addig csak beszélnek róla, emlegetik, várnak rá). Az epikus szövegekben szokatlan ez a nyújtott késleltetés. Az Anna beilleszkedését elbeszélő rész gyors tempójú. Az úrfi és a cselédlány románca részletesen van bemutatva (4 nap eseményeit öleli fel). A gyilkosság éjszakája szintén részletező. A befejező fejezetek nagy léptékűek, vázlatosabbak. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
A sokat elemzett, értelmezett mű, megrendítő tanúságtétel mindarról, ami bármikor, bárhol megtörténhetett a század elejének magyar társadalmában.