Leírás Év, oldalszám: 2005, 2 oldal Nyelv: magyar Letöltések száma: 169 Feltöltve: 2010. március 12. Méret: 41 KB Intézmény: - Csatolmány: - Letöltés PDF-ben: Kérlek jelentkezz be! A doksi online olvasásához kérlek jelentkezz be! Értékelések Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első! Új értékelés Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek? COMNAVAIRFORINST 4790. 2C Chapter 10, Naval Aviation Maintenance Program Standard Operating Procedures, NAMSOPs Hadászat | Tanulmányok, esszék Irodalom érettségi tételek, 1998 Irodalom | Középiskola COMNAVAIRFORINST 4790. 2C, Appendix E, Maintenance Documentation Codes Hadászat | Tanulmányok, esszék COMNAVAIRFORINST 4790. 2C Chapter 01, Introduction and Guide for Using the Naval Aviation Maintenance Program, NAMP Hadászat | Tanulmányok, esszék
Helyettesítő, tömörítő forma, segítségével lekerülhetjük a szóismétlést. : A barátom középiskolás. Ő már harmadik osztályba jár. A névmások előre- és visszautaló, valamint a szövegből kifelé utaló tulajdonságokkal rendelkeznek. 4. ) Ragok és a jelek rendszere mondattá fűzik a szavakat, meghatározzák a szavak mondatbeli szerepét, eszközei az egyeztetésnek. (pl. : alany-állítmány egyeztetése) Pl. : A nővér em bejö tt a szobá ba. Némán leül t a fotel ba és olvasni kezde tt. 5. ) A határozószók és névutók - szintén utaló és viszonyító feladatot látnak el. : Ne úgy csináld, hanem így! – mutatta a kezével. Majd én is elmegyek oda. Az asztal alatt van a ceruza! Oda esett. 6. ) A szórend és a mondatfonetika eszközök, főként a hangsúly - a szórenddel és a hangsúllyal kiemelünk valamit, s annak adjuk a főszerepet. : Holnap megyek moziba (és nem máskor). Moziba megyek holnap (moziba és nem máshova, ez a legfontosabb programom). Holnap megyek moziba, holnapután pedig kirándulok(a sorrendiséget hangsúlyoztam).
A rokon értelműség az ismétlődés sajátos formája. Mivel a rokon értelmű szavak jelentése azonos, vagy csak árnyalati, fokozatbeli eltérésben különbözik, ezek a szavak lehetőséget adnak az egyhangúság elkerülésére. Gyakran találkozunk azonban azonos alakú, hasonló alakú, ellentétes jelentésű és többjelentésű szavakkal. A fölérendelt fogalmak vagy a metaforikus kifejezések új színt vihetnek a szövegbe. Szövegösszetartó erő lehet az is, ha a valóságot halmazként fogjuk fel, és felsoroljuk a halmaz elemeit. Ebben az esetben a rész-egész viszonyán alapul a felsorolás. A tagmondatok és mondat egészek logikai-tartalmi elrendezése során ok-okozat, általános-konkrét előzmény-következmény, időrend, figyelem felkeltése-oldása szerkesztési alapszabályokra épülnek föl szövegeink. magyarázó-kiegészítő közbevetések szerepe a kiegészítés, a magyarázat, de el is maradhatnának a szövegből. Zárójellel, két gondolatjellel vagy két vessző közé téve szerkesztjük be a mondatba őket. Jelentésszintű kapcsolóelemek lehetnek a téma-réma kapcsolatok, vagyis az ismert és az új közléselemek.
: jelző és jelzett szó sorrendje) o Nemcsak hangsúllyal, hanem szórenddel is jelezzük mi a réma a mondatban ( Akkor már nem sajnáljuk) o A nyomatékos szórendű mondatokban kiemeljük azt a mondatrészt az állítmány előtt, amelyet hangsúlyozni kívánunk, melynek hírértéke van (Fontosnak érezzük…) o A szórenddel is jelezzük, hogy a mondatok nem önállóak, hanem egymáshoz kapcsolódnak o Az összetett mondatok tagmondatainak sorrendje is függ a szövegelőzménytől, és sejteti a folytatást o A mondatrendet is a kommunikációs céloknak és a szövegösszefüggés megteremtésének rendeljük alá