Hirdetés Jöjjön Babits Mihály: Ádáz kutyám verse. Ádáz kutyám, itt heversz mellettem. Amióta a gazdád én lettem, ez a hely a legjobb hely tenéked: nem érhet itt semmi baj se téged. Rajtam csügg a szemed, hív imádás együgyű szálán csügg, boldog ádáz. Mert boldog ki jámborul heverhet valami nagy, jó hatalom mellett. S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád bosszújára megrablod a konyhát s csirkét hajszolsz vadul a salátás ágyakon át: jámbor, noha – Ádáz. Elcsavarogsz néha messze innen, el is tévedsz kóbor hegyeinkben; avagy titkos kalandjaid vannak. Ág tép, gonosz ebek rádrohannak, zápor is lep, szőröd-bőröd átáz: ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz. Visszajössz, mert ugyan hova mennél? Hol lehetne egyéb helyed ennél? Szimatodból ezer láthatatlan ösvény vezet téged mindenhonnan hívebben, mint bennünket a látás: minden ösvény ide vezet, Ádáz. Tudod, hogy itt valaki hatalmas gondol veled, büntet és irgalmaz, gyötör olykor, simogat vagy játszik, hol apádnak, hol kínzódnak látszik: de te bízol benne.
RÁBA GYÖRGY BABITS MIHÁLY (1883-1941) költő, regényíró, műfordító, esszéista. Szekszárdon született. Magyar-latin szakos tanárként 1905-től vidéki városokban, 1911-től Újpesten, majd a fővárosban tanított. Osvát 1908-tól közölte a Nyugatban. Első verseskötetével ( Levelek Iris koszorújából, 1909) párhuzamosan esszét, kritikát, műfordítást, utóbb novellát, regényt is közreadott. Háborúellenes versei miatt a sajtó támadja, 1918-ban nyugdíjaztatását kérte. A forradalmak alatt egyetemi tanár, ezután tollából élt. 1921-ben megházasodott. A Baumgarten-díj kurátoraként 1929-től tevékenykedett, ugyanettől az évtől Móriczcal szerkesztette a Nyugatot, 1933-től egyedüli főszerkesztője. (Forrás: Száz nagyon fontos vers 251-254. old. – Lord Könyvkiadó Bp., 1995. )
Mi a mű témája, milyen más hasonló témájú műveket ismersz, miben tér el ezektől a tárgyalt mű? Mi a vers műfaja? Milyen a mű hangulata? Milyen a külső formája (íráskép, verselés, rím)? Hogyan viszonyulnak a mondatok a verssorokhoz? Fontos lehet megjelölni az esetleges allúziókat, hatáskeltő eszközöket, motívumokat. Hogyan tagolható a szerkezete? A befejezésben vonj le következtetéseket az elemzésből, utalj vissza a címben megadott kérdésekre! pl. Egy mű értelmezése Értelmezze Babits Mihály Mint a kutya silány házában… kezdetű versét a megjelenített költőszerep, illetve a szövegben érvényesülő hangnemek szempontjából! Babits Mihály: Mint a kutya silány házában… költőszerep: - a kutya mint a lírai énre vonatkozó szókép a költőszerepet értelmezi - a hasonlat a próféta szerepre utal, akárcsak más ismert Babits-versekben (pl.
Ezzel megismétlődik a múltbeli fájó esemény: megint Pepi vált a szeretet tárgyává, akárcsak fiatalságuk idején (3) csattanó: a testi és lelki szenvedés által meggyötört Katát az "élhetetlen" Pepi ápolja. - cím értelmezése: A címbeli könyörülő asszony szintagma jelöltje ezzel megváltozik. A novella nagy részében Kati alakította ezt a szerepet, melyet valójában Pepi kínzására használt fel. A zárlatban azonban Pepi valóban könyörületesnek mutatkozik: megérti egykori barátnőjének szenvedését, és részvétet érez iránta elbeszéléstechnika – feszültségkeltés eszközei: - Az elbeszélés elsősorban a sajátos párbeszédtechnika révén teremt feszültséget. Kizárólag Kati beszél, Papi hallgat. – elhallgatások Ez egyrészt érzékelteti a hierarchikus viszonyokat, másrészt kíváncsiságot ébreszt az olvasóban: miként éli meg Pepi a megaláztatás eseményeit? A benne lezajló lelki történések a novella zárlatáig rejtve maradnak. - Kati beszédében folytonosan feszültség mutatkozik a szó szerinti jelentés és az üzenet között: a részvét retorikája mögött mindig láthatóvá válik a megalázás szándéka.
Ádáz kutyám, itt heversz mellettem. Amióta a gazdád én lettem, ez a hely a legjobb hely tenéked: nem érhet itt semmi baj se téged. Rajtam csügg a szemed, hív imádás együgyű szálán csügg, boldog Ádáz. Mert boldog ki jámborul heverhet valami nagy, jó hatalom mellett. S te jámbor vagy, bár olykor asszonykád bosszújára megrablod a konyhát s csirkét hajszolsz vadul a salátás ágyakon át: jámbor, noha - Ádáz. Elcsavarogsz néha messze innen, el is tévedsz kóbor hegyeinkben; avagy titkos kalandjaid vannak. Ág tép, gondosz ebek rád rohannak, zápor is lep, szőröd-bőröd átáz: ázva, tépve jössz vissza, kis Ádáz. Visszajössz, mert ugyan hova mennél? Hol lehetne egyéb helyed ennél? Szimatokból ezer láthatatlan ösvény vezet téged mindenhonnan hívebben, mint bennünket a látás: minden ösvény ide vezet, Ádáz! Tudod, hogy itt valaki hatalmas gondol veled, büntet és irgalmaz, gyötör olykor, simogat vagy játszik, hol apádnak, hol kínzódnak látszik: de te bízol benne. Bölcs belátás, bízni abban, kit nem értünk, Ádáz.
Ezek a magasabb törvények éppúgy megmutatkoznak a gazda és ebe kapcsolatában, mint – szerepcserével – a gazda és az ő gazdája viszonyában. Ahogy a kélt különböző kapcsolat mintegy zenei motívumként egymásba fonódik, egymásra visszhangzik, úgy mélyülnek el egy fensőbb erő működésének egységes rendszerévé. A költő a kutya gazdáját "valaki hatalmas" -nak mondja, ugyanannak tartja a maga urát is, miként az eb "tudatában" ő is hasonlónak jelenik meg, sőt – művészi fortéllyal – saját szavai is ilyennek rajzolják: gondoskodónak, oltalmazónak, felsőbb erőnek. A kettős kapcsolatrendszert nyomatékosan sugallja az a rímpár – és a rímek gyakran a hozzájuk tartozó sorok jelentéstani összefoglalásai -, amely az utolsó strófában megismételve az előzőnek ezt az összecsengését, a " látszik " beszédes bizonytalanságához a "játszik" fölöttes rendjét érti. Az ismételt rímpár a közös sorsra, kutya és gazdája ismeretlen, azonos urára utal. Kicsoda hát ez a közös gazda? Apa? Kínzó? Babits szerint mindkét megnevezés egyaránt helytálló.
aranyköpések Hirdetés TIMI 2008. 03. 26 19:14 | | 113529. Fizika óra: Mi jellemző a jó vezetőre? - Az a jó vezető, aki nem iszik, és időben lefékez a gyalogos előtt. Irodalom óra: Házi feladatként írjatok önéletrajzot! - És kiét kell leírni? - De nekem olyan nincsen! - Csak mostanáig kell? Énekóra: Kik voltak a vándor énekesek? Mondjatok egy példát! - Kodály Zoltán. Biológia óra: Soroljatok fel vízparti növényeket! - Vízi tündér… Jellemezd az oroszlánt: - Teste: formás. Hangja: vastag, kitörő. Látása: gonosz. A fecske egy költöző madár, olyan, mint a gólya, csak sokkal kisebb és nem hasonlít rá. Földrajzóra: Hogyan keletkeznek a barlangok? - A víznyelő elnyeli a vizet, és ami lerakódik, a víz kap oxigént és lepetyeg, és pár évenként növekszik és így keletkezik a mészkőbarlang Az őserdő olyan terület, ahova emberi kéz meg nem tette be a lábát. Hittanóra: Egészítsd ki: Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint - a tűnek a tevén. A Bibliát Gutenberg találta fel. A bibliai Dávid a filatelistákkal harcolt.
Ádázt, a sima szőrű foxterriert, az esztergomi ház őrzőjét fénykép és a barátok emlékezete is elénk idézi. Ingerlékenységét, csavargó hajlamát kontár kézzel összeeszkábált ólja váltotta ki: a kiálló szögek, szálkák föl-fölsebezték a szegény állatot. A vers a Sziget és tenger (1925) című kötetben olvasható, először egy napilap, a Magyarország közölte 1924. augusztus 17-én. Kompozíciós leleménye szerint a költő egyoldalú beszélgetést folytat kedves ebével. Ez a beszélgetés köznapi eseteket gazdagít föl bölcselkedéssel: Babits a személyes szabadságról és viszonylagosságáról, valamint a gondviselésről elmélkedik. Mindamellett korántsem elvont eszmetársításokkal él. Az esztergomi élet hiteles képei elevenednek meg, Ádáz valóságos kalandjainak, csínytevéseinek elbeszélése, mégpedig éles szemmel megfigyelt, élethű részletek leírásával A hat versszak következetesen ismétlődő refrénje, Ádáz kutya megnevezése a megszólított élőlényre irányítja a filozófiai eszmék magasában pásztázó képzeteket is.
E kötet első darabja, a Régen elzengtek Sapphó napjai című nemcsak szerelmes vers, figyelemre méltó kórkép is a társadalmi bajokról, ezért költői fegyvertára a szónoki ráhatás. Az ebből kinövő hitvesi líra a kettes csönd válságait és boldog óráit örökítette meg, de a legegyénibb érzelmekbe is belecsendül a költő erkölcsi küldetéstudata. Nem véletlen, hogy e vers utolsó sora lett következő kötetének címadója. Az Ádáz kutyám ismert szinészektől. Hallgassuk meg Koltai Róbert előadásában az Ádáz kutyám verset. Gáti József így mondja el a remek verset – klikk.
Óh, bár ahogy te pihensz lábamnál, bizalommal tudnék én is Annál megpihenni, aki velem játszik, hol apámnak, hol kínzómnak látszik, égi gazda, bosszú, megbocsátás, s úgy nem értem, mint te engem, Ádáz!