Amennyiben a céges autót a Közösség más tagállamából szerezzük be, úgy áfa tekintetében a legfontosabb tényező, hogy a személyautó újnak minősül-e vagy sem, illetve az eladó magánszemély vagy közösségi adóalany. Mikor minősül újnak egy személyautó? Az ÁFA törvény szerint új járműnek minősül az a személygépkocsi, amely 6 hónapnál korábban került forgalomba, VAGY 6. 000 km-nél nem tett meg többet. Mivel a jogszabályban "vagy" kötőszó szerepel, így nem kell a két feltételnek egyszerre megvalósulnia. Ebből következik, hogy használt autónak számít az a gépjármű, amely 6. 000 km-nél többet futott ÉS, amelyet több mint 6 hónappal az első nyilvántartásba vételt követően értékesítettek a tulajdonos részére. Ebben az esetben már mindkét feltételnek teljesülnie kell. ÁFA törvény, 259. § új közlekedési eszköz: a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7, 2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg.
Első körben tisztázzuk, milyen nyilvántartást kell vezetni a vevői készlet céljára továbbító eladónak és a készletet fogadó leendő vevőnek. Erre a kérdésre a Tanács (EU) 2018/1912 Végrehajtási rendelete ad eligazítást.
törvény egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról ▪ Ellenőrzések számvitele ▪ Saját tőke hiány megszüntetésének lehetőségei és elszámolásuk Cím: AZ ÁFA TV. ÉVI MÓDOSÍTÁSOK ALAPJÁN) I. 2019. évi változások: Alanyi adómentesség értékhatárának változása és ebből fakadó következmények – egycélú és több célú utalványok fogalma; – egycélú utalványok értékesítését terhelő adó mértéke; egycélú utalvány ingyenes átengedésének megítélése; – egycélú utalvány értékesítésének, ingyenes átengedésének számlázása; – utalvány beváltóját terhelő számlázási kötelezettség; többcélú utalványok értékesítésének minősítése; – 5%-os adókulccsal adózó termékek körének bővülése; – távolról nyújtható szolgáltatások (Áfa tv. 45/A. §) teljesítési helyére – vonatkozó szabályok módosulása; – az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyleteknél a teljesítés időpontjának meghatározása (különös tekintettel a teljesítés időpontjának meghatározása jogutód nélküli megszűnés esetében – 2019. január 1-jétől hatályos változás -); – személygépkocsi bérbeadását terhelő áfa levonására vonatkozó szabályok 2019.
2020-tól a vevői készlet egyszerűsítés a harmadik fél által üzemeltetett raktár esetén is működik, de ebben, a raktárüzemeltető által vezetett nyilvántartásban nem kell szerepeltetni a c), e) és f) pontban említett információkat.
Amennyiben valamely esemény hatására – pl. készlet lehívása, más vevő felé történő értékesítés, vevő helyettesítése, készlet visszaküldése, értékesítés harmadik tagállamba stb. – a készletnyilvántartásban valamelyik adat változik, akkor a nyilvántartás vezetésére kötelezett személy köteles ezt az adatot a nyilvántartásban átvezetni.
A válaszadás időpontja: 2020. március 5. (Számviteli Levelek 421. szám, 8148. kérdés) Olvasói kérdés Egy magyarországi illetőségű kft. személyautót vásárolt egy német adóalanytól, saját használatra. A németországi eladó közösségen belüli értékesítésről állított ki egy áfamentes számlát. A számla értékének a 27%-át a kft. fizetendő adóként beállította az áfabevallásába. Levonható adóként nem vette figyelembe a személyi jövedelemadóra érvényes levonási tilalom miatt. A le nem vont áfát hogyan kell könyvelni? Az Szt. szerint a bekerülési érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható adó. Az EU-s beszerzés után általunk felszámított és bevallott 27%-os forgalmi adó előzetesen felszámítottnak minősül-e? Amennyiben igen, akkor ez az áfa a bekerülési érték része, egyéb esetekben viszont egyéb ráfordítás?
A "D" vállalkozás áfa-elszámolását befolyásolják-e az áfatörvény 32. §-ban leírtak? Segítségüket előre is köszönöm. Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által felvázolt ügylet alapján úgy látom, hogy "B" szereplő pusztán arra vállalt kötelezettséget, hogy az "A" magyar megrendelő által megrendelt alkatrészek tulajdonjogát, birtokát, az azok feletti rendelkezési jogot átruházza a megrendelőre. "B" dán szállító kötelezettsége ennyi és nem több. Ebből megítélésem szerint az következik, hogy a kérdéses gazdasági esemény az áfa szempontjából Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül (Áfa tv. 2. § b) pontja, 19. § a) pontja, 21. § (1) bekezdése, illetve 50. §). Esetünkben tehát a Közösségen belüli termékértékesítés szabályainak megfelelően az adót a belföldi megrendelőnek kell megfizetnie. Az Áfa tv. 32. §-ának hatálya alá azok az ügyletek tartoznak, amikor az eladó azzal a kötelezettséggel vállalja a termék értékesítését, hogy annak be-, illetve felszerelése, vagy összeállítása az ő feladata.