Kódszám NYBIZ00002 Az ügy rövid leírása Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. Ki jogosult az eljárásra? Ki jogosult az eljárásra? : Bármely természetes személy, illetve törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja. Kizáró okok: Milyen adatokat kell megadni? Az igénylő - az igénybejelentő lap kitöltésével - megadja a természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakó- vagy tartózkodási helyét, elérhetőségét és a magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adatokat, az ellátás megállapításának kért kezdő időpontját, biztosítási jogviszonyra, szolgálati időre vonatkozó adatokat, folyósítási címét, illetve pénzforgalmi számla azonosításához szükséges adatokat.
törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény Kulcsszavak Szolgálati idő, jogosultsági idő, nők kedvezményes nyugdíja, elismert szolgálati idő Országos Telefonos Ügyfélszolgálat Kormányablakokban, okmányirodákban történő ügyintézéshez időpontot foglalhat telefonon keresztül (ügyfélkapu nélkül is). Felvilágosítást adunk a kormányablakokban, az okmányirodákban és a kormányhivatalok ügyfélszolgálati irodáiban intézhető ügyekkel kapcsolatban. Pontos, naprakész információkkal segítjük Önt a személyes ügyfélszolgálatok felkeresése előtt. Segítünk a megfelelő ügytípus megtalálásában, az ügyintézés helyszínének és időpontjának kiválasztásában, az ügyintézéshez szükséges okmányok és iratok meghatározásában. Elérhetőségeink: Tel: 1818 E-mail: Chat: Chat indítása Külföldről: +36 (1) 550-1858
A felsorolt jogviszonyokon kívül jogosultsági időnek minősül: a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII.
A 32 év kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő – ha a jogosult a saját háztartásában 5 gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetében újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Mely jogviszonyokat lehet jogosultsági időként figyelembe venni? A Tny. 18. § (2b) bekezdése alkalmazásánál keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyként kell figyelembe venni 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-i) pontjában, valamint (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban töltött időt, 1998. január 1-jét megelőzően pedig a hivatkozott jogszabályban felsoroltakkal egyező jogviszonyban töltött időtartamokat. A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6. ) Korm. rendelet 12. §-a részletesen tartalmazza azoknak a biztosítási jogviszonyoknak a megnevezését, amelyek időtartama a jogosultsághoz beszámítható. Ilyen például a kisiparosként, a magánkereskedőként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a külföldi munkavállalóként, az ügyvédi, illetőleg a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként szerzett szolgálati idő.
törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá az unokára tekintettel a nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni. További információkat olvashat a Tájékoztató az öregségi nyugdíjigény előterjesztésének módjáról, Tájékoztató az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, Tájékoztató az öregségi nyugdíj összegének 0, 5%-os mértékű növeléséről, Tájékoztató az elektronikus ügyintézés szabályairól című tájékoztatókban.
Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll. Jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amely időszak nem minősül az általános szabályok szerint szolgálati időnek, az nem minősülhet a kedvezmény igénybevétele során jogosultsági időnek sem. Az öregségi nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet.
Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton. Mely – az általános szabályok szerint szolgálati időként elismerhető – időtartamok nem minősülnek jogosultsági időnek? Jogosultsági időként nem vehető figyelembe a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő, a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás, vagy -ápolás miatt igénybevett – fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja. Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek? A vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásáról rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételnek. A gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok az alábbi esetekben is elfogadhatóak: az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II.
Amennyiben ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Pl. ipari tanuló munkakönyv adata szerint az igénylő július 20-án vagy augusztus 25-én pótvizsgát tett, jogosultsági időként a július 21-től vagy augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartam beszámítására van lehetőség. ) Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető. A szakközépiskolai tanulók esetében, mivel ezen tanulói jogviszony nyugdíjjárulék fizetése hiányában nem eredményez nyugdíjjogosultságnál figyelembe vehető szolgálati időt, az egyéb hitelt érdemlő bizonyítás során nem pusztán a munkavégzés tényét kell igazolni, hanem a munkavégzésre irányuló jogviszony - munkaviszony, megbízási jogviszony - létrejöttét, fennállását. Az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni.
Továbbá a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is. Jogosultsági időhöz kötődő további feltétel: nem állapítható meg az ellátás, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. A nyugellátás összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. A havi átlagkereset kiszámítása az 1988. 01. 01-től a nyugdíjazást megelőző napig elért (kifizetett) nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem alapján történik. Vonatkozó jogszabályok a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
Jogorvoslati lehetőség Jogorvoslati lehetőség: Az első fokú döntés ellen van lehetőség fellebbezni. Jogorvoslati lehetőség részletei: Az első fokú döntés elleni fellebbezést országos illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatal bírálja el. Kinek kell címezni a felllebezést (az elbíráslásra jogosult szerv): A fellebbezés címzettje: Budapest Főváros Kormányhivatal 1081 Budapest, Fiumei út 19/a. Hová kell benyújtani a fellebbezést (az elsőfokú hatóság, amely a döntést hozta): A fellebbezést az elsőfokú döntést hozó hatósághoz kell benyújtani. A benyújtási határidő: A fellebbezést előterjeszteni az első fokú döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet. A fellebbezési illeték mértéke: A fellebbezés illetékmentes. Amit még érdemes tudni (GYIK) Június 16-án elérem a negyven évet. Ha akkor nem kérem a nyugdíjat, akkor később már nem leszek rá jogosult? A nyugellátás igénybe vétele nem kötelező, a jogosultság megszerzését követően bármikor lehet kérni annak megállapítását. Fontosabb fogalmak Szolgálati idő: 1997.