Példa lehet az üzleti titok védelme, a lőszer vagy robbanóanyag védelme, a nukleáris anyagok, vagy veszélyes hulladékok őrzése, de ilyen munkakör az is, ahol kizárólagos utalványozási joga van a dolgozónak. Munkakörök meghatározása Mindig az adott munkakört kell mérlegelni, nem pedig foglalkoztatói szinten elbírálni a kérdést. Ez azt jelenti, hogy egy adott munkáltatónál nagy valószínűséggel nem kell mindenkinek erkölcsi bizonyítványt bemutatni. Nem dolgozik ugyanis mindenki olyan munkakörben, ahol üzleti titkokat tudhat meg, vagy jelentős vagyoni érték felett rendelkezhet. Ahhoz, hogy a munkáltató kérhesse az erkölcsi bizonyítványt, szüksége van egy előzetesen kidolgozott feltételrendszerre. A bűnügyi személyes adatok kezelésének feltételeit előzetesen, írásban kell meghatározni. Utólagosan kidolgozott feltételrendszer nem megfelelő. A feltételrendszert vagy előre át kell adni írásban a dolgozónak, vagy a munkáltatónál helyben szokásos és elismert módon kell közzétenni (intranetre felteszi vagy e-mailben kiküldi).
Honnan kérelmezhető az erkölcsi bizonyítvány? Erkölcsi bizonyítvány igényelhető személyesen bármelyik kormányablakban, de lehetőség van elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül történő igénylésre is ezen az oldalon. Készítette: Kövecses Evelin A Facebook oldala A Instagram oldala
Ha a jelentkező vagy a munkavállaló úgy dönt, hogy megtagadja a bemutatást és abból jogvita van, akkor a bíróság fogja mérlegelni, hogy jogos volt-e a munkáltató részéről ez a kérés" – magyarázza Ildikó. – "Vegyünk egy példát: ha a munkavállalónak személyes konfliktusa van a főnökével és viszonzásképpen, mintegy bosszúból a főnök elkezdi forszírozni az erkölcsi bizonyítvány kérdését, nyilván az nem egy jóhiszemű magatartás, ez laikusként is könnyen belátható. De ha olyan valós, racionális indokok állnak a háttérben, amelyek a foglalkoztatással közvetlenül összefüggnek és a foglalkoztatás szempontjából relevánsak, akkor ha megtagadja a munkavállaló az erkölcsi bizonyítvány bemutatását, a munkáltató joggal mondhatja azt, hogy ilyen módon nem kívánja fenntartani a jogviszonyt. Ez hasonló ahhoz, mintha valaki beteg lesz, akkor le kell adnia a táppénzes papírt. Ha ezt a munkavállaló nem hajlandó megtenni, úgy nem tudja igazolni a távolléte jogszerűségét, a munkáltató pedig mondhatja azt, hogy felmondja a jogviszonyt, mert a munkavállaló igazolatlanul volt távol. "
A GDPR (azaz az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 sz. általános adatvédelmi rendelete) hatálybalépését követő általános szakmai álláspont szerint erkölcsi bizonyítványt csak akkor lehetett kérni a munkavállalóktól, ha egy munkakörben vagy egy jogviszony estén törvényi alkalmazási feltételnek minősült a büntetlen előélet (pl. közalkalmazottak), vagy bizonyos bűncselekmények minősültek kizáró oknak (pl. a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltató esetén a munka törvénykönyve 44/A. §-a alapján). A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ( NAIH) által, – még a GDPR hatálybalépését jóval megelőzően – 2016-ban kiadott útmutató szerint erkölcsi bizonyítványt a munkáltató csak akkor kérhet, ha "az erkölcsi alkalmasság igazolása valamely ágazati jogszabályban meghatározottak szerint, az adott munkakör betöltéséhez valóban elengedhetetlen. " [1] Látszik tehát, hogy korábban a NAIH is úgy gondolta: az erkölcsi bizonyítványok csak kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján kérhetők be a munkavállalóktól.
Önmagában az, hogy a munkavállaló nagy értékű gépeken dolgozik vagy az általa használt munkaeszköz jelentős értéket képvisel, a jövőben nem lesz elégséges indok ahhoz, hogy a munkáltató erkölcsi bizonyítvány beszerzésére kötelezze. A hatósági állásfoglalás arra is utal, hogy a munkáltatók a jövőben nem készíthetnek másolatot az erkölcsi bizonyítványról, illetve azt sem papíralapú, sem elektronikus dokumentumként nem tárolhatják rendszereikben. A munkáltatók kizárólag arra jogosultak, hogy az erkölcsi bizonyítvány adatait tanulmányozzák – ez azonban önmagában is adatkezelést valósít meg, tehát fontos, hogy a munkavállalóknak szóló adatkezelési tájékoztató továbbra is utaljon erre. Mivel az új jogszabályt a kihirdetést követően tizenöt nap elteltével alkalmazni kell, a munkáltatóknak a korábban beszerzett erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteniük, új erkölcsi bizonyítványt pedig csak akkor kérhetnek be, ha a feltételeknek megfelelő dokumentumok már elkészültek – ismerteti a PwC. (MTI) Kapcsolódó cikkek 2021. július 16.
A társaságok, vállalkozások lassan egy éve alkalmazzák az általános adatvédelmi rendeletet, amely jelentős mértékben szigorította és feltételekhez kötötte az adatkezelést az Európai Unióban. Az alkalmazás egyes területeken nehézkes volt, mivel az uniós szintű szabályozást biztosító általános adatvédelmi rendelettel több nemzeti szintű jogszabály nem áll összhangban. Az országgyűlés által a napokban elfogadott adatvédelmi "salátatörvény" legfontosabb célja, hogy egyes magyar törvényeket az adatvédelmi rendelet figyelembevételével módosítson, kiegészítsen, megteremtve az összhangot a nemzeti, illetve az európai szintű szabályozás között. Az adatvédelmi salátatörvény a munka törvénykönyvét is módosította. A munkáltatók számos, különböző típusú személyes adatot kezelnek. Nincsen változás abban a körben, hogy továbbra is azokat a személyes adatokat kezelheti a munkáltató, amelyek a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) szempontjából lényegesek. A hivatkozott szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltatónak valamely kötelezettsége teljesítéséhez vagy jogos érdeke alapján szüksége van a személyes adatra, úgy abban az esetben jogosult az adott személyes adatot kezelni.