2021. 11. 11. Sasszámlálást tartanak a hétvégén: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve péntektől vasárnapig szervezi meg az Országos Sasszinkront, a Magyarországon telelő ragadozómadarak éves számlálását. 2020. 06. 29. A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. 2020. 02. 10. Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is sok problémát okozó egereket és patkányokat. 2020. 06. A BTO (British Trust for Ornithology) és az általa kiadott havilap, a Britsh Birds együtt immár több évtizede megválasztja az év legjobb madártani témájú könyvét.
A PannonEagle LIFE projekt keretében zajló munka során országosan 137 fióka kapott egyedi ornitológiai jelölőgyűrűt, közülük három műholdas nyomkövetőt is. Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Minden évben több mint száz projektet valósít meg hazánk területén. Központi szervezésű programjai az ország egész területét érintik. Helyi csoportjaink országosan több száz odút, élőhelyet tartanak karban.
Kezdőlap / Címke: Magyar Madártani Egyesület (MME) Több mint félezer madár pusztult el áramütés miatt Magyarországon 2021-06-07 Állatvédelem, Zöldinfó Elkészült az áramütött madarak éves összesített hatósági bejelentése. Bővebben Fecskehotelt adtak át Tiszafüreden 2021-05-13 A csökkenő állományú molnárfecskék és füsti fecskék megtelepedését segítő fecskehotelt adtak át hétfőn a tiszafüredi Tisza-tavi Kerékpáros Centrumnál a madarak és fák napja alkalmából. MME: ne vigyük haza a talált madárfiókákat! 2021-04-26 A talált madárfiókák túlnyomó többsége nem árva, ezért a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket - figyelmeztet hétfői közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). MME: vigyázzunk a sünökre a tavaszi kertrendezés idején! 2021-03-07 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a tavaszi kertrendezés idején a lombhalmok alatt megbúvó sünök védelmére hívja fel a lakosság és az önkormányzatok figyelmét. Közeleg a tavasz! Mit tegyünk a fecskék védelmében?
2021-02-15 Az elmúlt két évtizedben drasztikusan, több mint 50 százalékkal csökkent a magyarországi fecskeállomány. A folyamat megállítása, a fecskefészkek védelme érdekében a lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Elkészült a régió és Magyarország téli sastérképe 2021-02-14 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban tizennyolcadik alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő sasok éves számlálását. A megfigyelők több mint ezer rétisast és csaknem hatszáz parlagi sast vettek számba. MME – Méhecske hotelekkel védhetjük a beporzó rovarokat 2021-02-03 Klímaváltozás, Zöldinfó A magányosan élő méhek és darazsak szaporodását segítő természetvédelmi eszközök, "méhecske hotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A cigánycsuk lett a 2021-es év madara 2021-01-06 A cigánycsukot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának - közölte hétfőn az MTI-vel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Hazai fészkelőállománya 15. 000–17. 000 párra tehető (2014-2018), és növekedést mutat. Forrás: MME/ Orbán Zoltán Vörös gém Nagy méretű gázlómadár. Laza telepeit nagy kiterjedésű nádasokban alakítja ki. Fészkét nádból építi, fészekalapjait más fajok is felhasználhatják. Költőhelyétől sokszor jelentős távolságra is eljár táplálkozni, kedveli a székisásosokat. A halak mellett kétéltűeket, vízirovarokat, rákokat is fogyaszt. Vonuló, április és szeptember között figyelhető meg hazánkban. Nyugat-Afrikában telel. Hazai fészkelőállománya 630–810 párra tehető (2015-2018). Forrás: MME/Fülöp Endre
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálatával az elmúlt három hétben végezte a parlagisas-fészkek közös éves ellenőrzését. Az idei évben igazi szenzációra bukkantak a Körös-Maros Nemzeti Park egyik régóta ismert territóriumában: négy egészséges parlagi sas ( Aquila heliaca) fiókát találtak egy fészekben. A PannonEagle LIFE projekt közleménye szerint ilyenre nem volt még példa Magyarországon. A világon is csak négy esetben jegyeztek fel négytagú fészekaljat, de négy parlagi sas fióka sikeres kirepülését még sohasem sikerült bizonyítani, így az elkövetkező hetekben kiderül, hogy születik-e ornitológiai világrekord. A fészek távolról és nagyon közelről Fotó: Horváth Márton/ MME A fészkek ellenőrzése során a szakemberek a zsákmány- és tojáshéj-maradványokat is begyűjtötték, sőt a madarak vedlett tollaiból DNS-ujjlenyomatot is készítenek, hogy a világszerte veszélyeztetett faj szokásairól minél többet megtudjunk. Ezek a ritka madarak egy évben csak egyszer költenek, a költések mintegy harmada meghiúsul, és sikeres költés esetén is általában csak egy vagy kettő, ritkán három fiókát tudnak felnevelni a sasok.
Az első helyezett 48 százalékkal nyert, a füleskuvik 35 százalékot kapott, míg utolsóként az uráli bagoly végzett 17 százalékkal. Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, parkokban, folyóárterekben és öreg temetőkben él. […] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ajánlotta a lakosság figyelmébe a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotel-, más néven darázsgarázs-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól. A kellemetlen rovarok látogatásától nem kell félni; a fájdalmas szúrású, családokban élő darazsak ezekbe a szűk járatokba nem tudnak beköltözni. A méhecskehotel, vagy darázsgarázs nem vonzza oda ezeket. Ugyanakkor a beköltöző, szelíd, nem támadékony magányos darazsak a méheknél is hasznosabbak, mivel a felnőttek leginkább beporzók, míg a lárváik számára vadásznak (pl. hernyókat gyűjtenek).
Gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése sajnos öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a "sok szegény, éhes", valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat. További részletek a témában itt! Az MME a lakosság tájékoztatása és a madarak segítése érdekében elkészített, ingyenesen letölthető, kinyomtatható és kihelyezhető plakátot is a vízimadarak etetéséről.