Így az élet hozhat olyan hibák együttállását, aminek a következtében egy számla negatív összegű lesz és erre megy is a warning. De itt már a számlával is baj van, mivel annak alapjául szolgáló adatok sem voltak jók. Ennek megoldását nem fogja megmondani az adatszolgáltató rendszer, mivel nem ott van a probléma. @jozanesz remélem, hogy minden kérdésedre reagáltam. Amennyiben nem (ez sajnos előfordulhat, mert Te is eléggé sokat írtál), akkor megyünk tovább. Ha a fentiek elolvasása után az lenne a kérdésed, hogy miért tud ilyen lenni a jogszabályi környezet, akkor arra biztos nem fogok tudni választ adni... ezt én is csak találgatni tudom, de amit gondolok róla nem erre a fórumra tartozik...
Érdemes minden típusú kimenő számlából néhányat letesztelni – természetesen csak teszt számlákkal. Online számla adatjelentés külső modullal Mire érdemes figyelni, ha külső adatszolgáltatási modulra van szükség? Mindenképpen olyan megoldást javasolt választani, amely az adóhatóság által visszaadott figyelmeztetéseket, hibaüzeneteket is figyeli, és értesíti a felhasználót hiba esetén. Ugyanis ha a NAV visszautasítja az adatszolgáltatásunkat, nem fogadja be az XML-t a fejlesztői dokumentációban részletezett okokra hivatkozva, az online számla adatszolgáltatást javítani kell. Azt minden felhasználónak tudnia kell, hogy az adatszolgáltatás elmulasztása komoly bírság-kockázatot von maga után: a büntetés felső határa számlánkként 500 000 forint. Fontos megemlíteni, hogy az online számlajelentés januári változása felkészülést is jelent az új 3. 0-ás verzióra, hiszen az év eleje óta a 3. 0 verzió szerint kell teljesíteni a kötelezettséget. Az adóhatóság ugyanakkor türelmi időszakot biztosított 2021. március 31-ig, addig még a korábbi, 2.
Ha az eredeti számla valamely adatát utóbb számlával egy tekintet alá eső okirattal megváltoztatják, akkor a számla és az annak adatát megváltoztató okirat együttesen képezi az ügylet bizonylatát. Ezért a hibás számlát általában nem kell visszajuttatni a számla kibocsátójához, elégséges a hiba, hiányosság számlával egy tekintet alá eső okirattal történő korrigálását kérnie. Mikor lehetséges a számla javítása egyszerű áthúzással? Nyomdai úton előállított, kézzel kitöltött számla esetében nem kifogásolható – a számla adót, adóalapot nem érintő hibája esetén – a rontott adat áthúzása (az eredetileg feltüntetett adat olvashatóságának megőrzése mellett) és a helyes adat alá-, fölé- vagy melléírása, a hiányzó adat pótlása, és a javítást végző aláírása, a javítás időpontjának feltüntetése, minden számlapéldányon. Lehetséges a kézi kiállítású számla gépi számlával történő módosítása, valamint ennek fordítottja is. Azonban arra nincs lehetőség, hogy a gépi számlát kézzel átírva javítsa az adóalany.
Például: A számla kiállítása (lezárása) után, de a számla kibocsátása előtt az adóalanyhoz értesítés érkezik a vevő címének változásáról. Ezért az adóalany már nem bocsátja ki (nem adja át vevőjének) a kiállított számlát, csak a számlázó programban érvényteleníti azt, és új számlát állít ki, amelyen már a vevő új címe szerepel. Mivel ebben az esetben az adóalany a hibás számlát nem bocsátotta ki, az új számla az eredeti számla szerepét tölti be, annak nem kell a sztornírozott számla sorszámára hivatkoznia. A vevő jelzi, hogy a kapott számlán hibás teljesítési időpont szerepel. Az adóalany a vevő jelzését elfogadva érvényteleníti a számláját és új számlát bocsát ki, helyes teljesítési időponttal. Ebben az esetben az adóalany az új számlát az eredeti számlán szereplő hibás teljesítési időpont javítására bocsátja ki, ezért az eredeti számlára az új számlának is hivatkoznia kell. " Ha végképp nem boldogulsz, kérj segítséget telefonon: Segítség telefonon A NAV Infóvonalán, a 1819-es telefonszámon a 7. menüpontban választható témák: 4. almenüpont: A NAV Online Számlázó programja használatával kapcsolatos segítség (legyen nálad papír, ceruza és készülj fel, hogy esetleg nem túl kedves ügyfélszolgálatossal tudsz beszélni)
A NAV immár évek óta konzekvensen hangoztatott, 2019. évi ellenőrzési tervében is visszaköszönő ars poeticája egy olyan adóhatóság képét vetíti elénk, amely a jogkövető szándékot és magatartást mutató adózókat segíti és támogatja, a rejtett gazdasággal és a szándékos adóelkerüléssel szemben viszont határozottan, gyorsan és kíméletlenül lép fel – írja az RSM blogja.
Az adóhatóság ezt követően lehetővé teszi, hogy a számlát (pontosabban annak XML állományát) a vevő a feltöltéssel mindenben megegyező tartalommal és formában lekérdezze és letöltse. A számla, számlával egy tekintet alá eső okirat rendelkezésre bocsátása a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat XML állományának lekérdezhetővé és letölthetővé válásával valósul meg. Ezen számlázási folyamat csak akkor alkalmazható, ha a számla mérete nem haladja meg a meghatározott méretkorlátot. A fenti eljárás alól ki vannak zárva egyrészt a nem adóalany természetes személy vevők részére kiállított elektronikus számlák, vagy azok az elektronikus számlák, amelyek olyan számla adattartalmát módosítják vagy érvénytelenítik, amelyről nem a speciális szabályok szerint történt meg az adatszolgáltatás. A jogszabály szerinti számlakibocsátás szabályozása nem érinti a számla kibocsátására kötelezett adóalanynak és a számlát befogadó személynek, szervezetnek a számlázással és annak megőrzésével kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, azaz az adóhatóság nem fogja megőrizni és archiválni a számlákat, ez mind a kibocsátó, mind a befogadó kötelezettsége marad.